CSEFI gondolatai
Akik még nem ismernék CSEFI a csapat kabalája, a KVSC szüleménye, a galeri hivatalos megalakulásával egyszerre látott napvilágot és a 2007-2008-as téli szünet óta érezte szükségesnek, hogy ő is megszólaljon, elmondja véleményét, mert kezdett nyomasztóvá válni a román sajtó egyoldalúsága, igazságtalansága, a csapat, a klub iránti közgyűlölet, nem tűrhette szó nélkül. ...............
CSEFI egy örök optimista, de ugyanakkor megpróbálja mindig tárgyilagosan és reálisan felmérni a helyzetet és megpróbál objektív maradni, elmondani jót is rosszat is.
Az itt elhangzott vélemények nem a KVSC 1907 Galeri hivatalos álláspontját képviselik.
Ti is írhattok neki, véleményt, ötleteket, kommentárokat a cefi@kvsc1907.ro email címre.
CSEFI minden meccs előtt látható a pálya szélén, buzdítja a szurkolókat.
CSEFI mondta:
2009 decemberi arhívum
2009 augusztusi archívum
2009 június-júliusi archívum
2009 április-májusi archívum
2009 január-márciusi archívum
2008 decemberi archívum
2008 október-novemberi archívum
2008 szeptemberi archívum
2008 augusztusi archívum
2008 június-júliusi archívum
2008 májusi archívum
2008 áprilisi archívum
június 25.
Egységben az erő
Elcsépelt szlogen a címben szereplő állítás és mégis mennyire igaz. Igaz volt ez tavaly a CFR csapatára, mert egységes volt a csapat és így sikerekre vitte, az idén mikor az edzőváltások meg egyes alapjátékosok hiánya megbontották ezt az erőt, meglátszott a csapat játékán, hangulatán. Úgy néz ki került egy edző aki érti, érzi a csapat nyelvét, aki tud kommunikálni a játékosokkal, de nem azért mert ugyanazt a nyelvet beszéli mint sokuk, hanem mert egy hullámhosszra tudta hozni ezt a nagy halmazt, ami a csapat. Nem ígért sokat mikor idekerült, ugyanúgy mint Maurizio Trombettáról, róla sem tudtunk sokat és kételkedve fogadtuk, de a keze alatt látszott, hogy történik valami jó. A kupameccsre pedig beérett a munkája rövidtávú gyümölcse. Senkivel szemben sem lehet semmilyen szemrehányásunk, a kupameccsen a „régi” CFR-t láttuk, értem ezalatt a maximális koncentrálást, a maximális fegyelmet és akarást és harcot. Élvezettel játszottak és ez meghozta a sikert is, bírói segítség??? kinek kellett volna? A mérkőzés alatt érezni lehetett, ezt a pályán levő 11 játékost nem állítja meg aznap senki, nem kellett féljünk, mind annyiszor az idén tavasszal féltünk és jogosan, hogy kiegyenlít az ellenfél.
Nehéz év áll a hátunk mögött, a siker utáni megpróbáltatás éve, ki-ki másként élte meg a kudarcokat, ki-ki másként élte meg a változásokat. Elekerülhetetlen volt a kezdeti hév is és elkerülhetetlen volt az időközben alábbhagyó kitartás is egyesek részéről. Sokan vannak a szimpatizánsok közül akik frissen kerültek ki a stadionba a megélt sikerek felpezsdítették őket, a korán jött kudarcok felkészületlenül érték őket. Aranyszabály, hogy nem lehet mindig csak nyerni, néha veszíteni is kell, de tudni kell veszíteni, méltósággal. Ha a csapat veszített nem elég hibásokat keresni, sőt nem kell hibásokat keresni, a kiutat kell keresni az árokból. Legyünk emberségesebbek, nézzünk mindig előbb magunkba, mielőtt ítélkeznénk valaki fölött, mielőtt szitkozódnánk, mielőtt gyűlölködnénk, mielőtt másokat hibáztatnánk, hogy mit nem csináltak jól, kérdezzük meg magunktól, mi mindig mindent jól csinálunk-e?
Odáig jutottunk az idén, hogy kifütyöltek a stadionban CFR-es játékost (játékosokat), ki lett fütyölve a klub elnöke és a vádaskodások listáját folytathatnám, kinek képzeljük magunkat, hogy megengedjük magunknak ezt az egyébként csakis minket minősítő magatartást? Talán akad valaki is aki úgy érzi azért nyerte meg a CFR a kupát mert ő aztán jól kihurrogta őket mikor nem ment nekik a játék? Miután minden lehető ocsmányságot összehord valaki a csapat bármelyik játékosáról, tud-e még önfeledten örülni ugyanazon játékos sikeres teljesítményének, vagy legalább picit-picit szégyelli-e azért magát? Én szégyeltem, Cipri Deac gólja után szégyelltem magam, mert sokat csúfolkodtam vele, jogtalanul. Egy csomó nagyon jó focistánk van a csapatban, egyénileg remek játékosok, ennek bizonyítéka a hosszú góllövők listája is, szép számban feliratkoztak erre a listára, ami azt jelenti van bennük potenciál, nem biztos, hogy minden esetben a játékos hibája, az hogy nem teljesít jól. Túlságosan eredménycentrikus a körülöttünk levő világ, vagy a legjobb vagy, vagy mehetsz a süllyesztőbe, ma istenítenek, holnap mocskolnak. A memóriánk nagyon rövid, a hála ismeretlen szó számunkra a „te vom iubi, mereu” (mindig szeretni fogunk) üres szavak, elmentél a csapattól, halálos ellenség lettél. Mindezek most konkrétan Semedo kapcsán jutottak eszembe, olvasva sokak bejegyzéseit ilyen-olyan oldalakon, határtalan az emberi butasag, mértéktelen a gyűlölet és kevesen vagy alig vannak azok akik nem így látják. Kisebbségben lévén hanguk elvész. De, sok lúd disznót győz, nem könnyű feladat, szemben az árral úszni nem könnyű, mégis akadtak olyanok akik megpróbálták ezt. Idealisták-e ők? Lehet. De képesek voltak hosszú ideig fenntartani egy szintet egy civilizált szintet. A csapat neve KVSC. Elveik a honlap Róunk rovatában olvashatóak: „ A KVSC - 1907 galeri , 2006-ban alakult egy csoport CFR szurkoló kezdeményezésére. Fő célunk a csapat biztatása, valamint a "fair-play", a pozitív mentalitás és a tolerancia érvényesítése, az agresszivitás és vulgaritás ellen, valamint az elfajult drukker mentalitás megváltoztatása, egy civilizált légkör megteremtésének támogatása, stadionjainkban! "
A jóindulat és civilizáltság nem gyávaság, mások, az ellenfél tisztelete nem gyengeség, az erőszakra nem válaszolni nem meghunyászkodás.
Mindenki magában állítsa össze a mérleget, ő személyesen ezek az elvek alapján cselekedett-e? Az elkövetkező évben pedig ennek tükrében lépjen. Olyan kevesen múlik, csak egy kis odafigyelés kell, mondjunk nemet a vulgaritásnak. A stadion nem színház és nem templom, picit elengedi magát az ember, picit szabadabban, megszorító korlátok nélkül cselekszik, de tegye mindezt a jóérzés határain belül. A stadionban fiatalok és gyerekek is vannak, felelősek vagyunk értük példát kell mutassunk nekik. A bukaresti szurkolók túlkapásait mindenki elítéli, a vandalizmust mindenki elítéli, mégis olyan rövid az út mikor az ember elindult a lejtőn lefelé, nagyon hamar elszabadul a pokol. Példa erre a temesvári közönség akit nemrég még fair-play díjjal jutalmaztak és íme hova fajult a fair-play Targu Jiuban. Sajnos nem vagyunk különbek náluk, ma még talán igen, de mi a garancia arra, hogy holnap közülünk nem akadnak olyanok akik jogosnak érezzék visszaütni? A fiatalok hevesek és mindentudóak, számukra nem léteznek korlátok, az idősebbek meg már kikérik maguknak, ők aztán csak tudják, nekik ne merje senki megmondani mit lehet és mit nem, ők meg azért.... és a határvonal a szitkozódástól a tettlegességig túl vékony. Ezért hát próbáljuk meg együtt jobbá alakítani kicsiny közösségünk. Elhatárolódni, könnyű, de nem megoldás. Harcolni valamiért, harcolni az elveink érvényesítéséért, érdemes.
Nincsenek jobb példaképeim, mint maguk a játékosok, köztük is az egyik legkiemelkedőbb, aki emberiségből és fair-playből mindig jelesre vizsgázik, Tony. Ismét Semedót hozom fel példának, akit voltak akik kifütyölték a stadionban, mikor az ellenfél mezében lépett pályára nálunk. Gondoltak ezek az emberek abban a pillanatban Tonyra, kedvencükre? Semedo és Tony barátok, annyira, hogy a húsvétot együtt töltötték. A napokban a csapat ünnepel, Dani esküvőjén ünnepelnek és Semedo velük van, mert nem ellenség, hanem régi barát. Emberek, értsük meg, az élet sokkal többről szól mind az ellenfél feltétel nélküli gyűlöletéről!!!
„ Jelszavunk is „Hihetetlenek és egyediek szenvedélyből" önmagáért beszél! Hihetetlenek és egyediek mindazért, amit sikerült megvalósítanunk, a szenvedély pedig a csapatért, a fociért illetve a "fair-play" érdekében! "
Legyünk emberek és nem vadállatok. Együtt sikerülhet!
június 12.
Kupa
A lassan végetérő idényből már csak két mérkőzés és egy esély maradt. Hogy nem sikerült megismételni a tavalyi bravúrt az nagyon sok mindenen múlott, remélhetőleg a vezetőség is levonja a következtetéseket és jövőre máskép alakulnak a dolgok. Ne feleddjük, történelmi évet zárunk, az első BL szereplés évét és Európában helytállt a csapat. Holnap legyünk újra a csapat mellett féretéve csalódásainkat, buzdítva őket mint tavaly és akkor ők is mindent megtesznek majd. HAJRÁ CFR! Hajrá fiúk!
CSEFI (cefi@kvsc1907.ro)