Akik még nem ismernék CSEFI a csapat kabalája, a KVSC szüleménye, a galeri hivatalos megalakulásával egyszerre látott napvilágot és a téli szünet óta érezte szükségesnek, hogy ő is megszólaljon, elmondja véleményét, mert kezdett nyomasztóvá válni a román sajtó egyoldalúsága, igazságtalansága, a csapat, a klub iránti közgyűlölet, nem tűrhette szó nélkül. Most itt az ideje, hogy magyarul is megszólaljon, a helyzet csöppet sem javult egyes számú közellenség vagyunk és a kemény pszichológiai háborúnak meglett a hatása. ...................................................

CSEFI egy örök optimista, de ugyanakkor reálisan méri fel mindig a helyzetet és megpróbál objektív maradni, elmondani jót is rosszat is.

Ti is írhattok neki, véleményt, ötleteket, kommentárokat a cefi@kvsc1907.ro email címre.

CSEFI minden meccs előtt látható a pálya szélén, buzdítja a szurkolókat.

CSEFI mondta:

2009 decemberi arhívum
2009 augusztusi archívum
2009 június-júliusi archívum
2009 április-májusi archívum
2009 január-márciusi archívum
2008 decemberi archívum
2008 október-novemberi archívum
2008 szeptemberi archívum
2008 augusztusi archívum
2008 június-júliusi archívum
2008 májusi archívum
2008 áprilisi archívum

július 23.

Visszaszámlálás

3....2....1...START! Három nap maradt még hátra a bajnokság kezdetéig. Nagyon nehéz év elé nézünk, nagyon mozgalmas év elé nézünk. A hazai bajnokságban is lesz bőven feladatunk, más helyzet az mikor bajnokként áll pályára egy csapat. De a legnagyobb kihívást mégis a Bajnokok Ligája fogja jelenteni az idén. És a kihívás nem csak a játékosokra vonatkozik, hanem otthonunkra, városunkra is. És az az igazság, hogy nem vagyunk felkészülve a vendégszurkolók fogadására, a sajtó fogadására vagy az országból érkező CFR szurkolók fogadására. Mind a reptérnek, mind az egyéb közlekedési útvonalaknak nagy megpróbáltatás lesz ez az esemény, a szállodáknak, éttermeknek vagy csak egyszerűen a város közlekedésének is megterhelést fog jelenteni, ha egyszer csak beállít hozzánk 5000 brit szurkoló, a rendfenntartókról nem is beszélve. Május 7.-én arra gondoltunk, hogy most volt itt az ideje, most már talán megérett városunk erre az eseményre, mert ezelőtt 10 évvel egyértelmű, hogy még minden téren lehetetlen lett volna elérni azt ami ma olyan közzel van, fogadni egy "nagy európai csapatot". De kicsit félek, hogy talán még most is korai nekünk, félek attól a káosztól, ami kialakulhat és attól a szégyentől, amiben maradhatunk a vendégek szemében, mert nem látni azt, hogy a város tudatosan készülne erre az eseményre, pedig a vendégek nem ejtőernyővel fognak leszállni a Gruiára és nagyon kevés idő maradt hátra. Azért egy szót arról is szólni kell, ami előrelépés és ami talán mégis ehhez kapcsolható, megjelentek a központban információs pontok, felkerült elég sok útbaigazító tábla, különböző turistalátványosságokra hívva fel a figyelmet, mitöbb ki van táblázva elég sok helyen a városban, hogy merre található a CFR stadion. Kezdetnek jó lépés, de nem elégséges. És ha már a pozitívumoknál tartunk, ma megnyílt a Sigma Shoping Centerben egy új, tágasabb CFR bolt, ami kicsit már jobban hasonlít egy bajnok klub üzletére, remélhetőleg a klub is rájött jobban oda kell figyelni az imagere ezután. Ez is egy jó kezdet, várjuk a folytatást.

július 17.

Lassan vége a nyári bajnoki szünetnek, azt nem mondhatjuk, hogy a foci is szünetelt, mert kezdetnek ott volt az Európa bajnokság, aztán meg a barátságos felkészülési mérkőzések. Szó ami szó, a nyári szünet jobban alakult mint a téli, sokkal bizakodóbbak lehetünk, jól vették a fiúk a barátságos meccsek akadályait, sőt a Bochum elleni összecsapáson azt mondhatjuk színvonalas, támadó mérkőzést játszottak.

Még egy bő hét és beindul a gépezet. Kemény év áll előttünk, nagyok az elvárások, meg kell felelni, helyt kell állni több síkon. Nemes feladat. Hajrá!

június 9.

Szombat óta vége az egy hónapos szurkolói pihenőnek, itt a focidömping és 8 év után újra úgy nézzük a rangos nemzetközi megmérettetést, hogy van kinek lelkesen szurkoljunk. Újra képviselve van országunk és nosztalgiával gondolhatunk vissza azokra az évekre, amikor nagyon sokszor vonulhattunk az utcákra ünnepelni. Olyan jó lenne együtt ünnepelni a megszokott helyen, a téren, ahol a tavasszal hiába próbált egy csapat szurkolótábora ünnepelni, egy másik csapat "szurkolói" nem hagyták. Olyan jó lenne közösen örülni, kicsit félretéve a különbözeteket, talán azért ez a nagy gyűlölet egyesekben, mert olyan rég nem örülhettünk együtt egyazon csapatnak szurkolva, azóta felnőtt egy új generáció, aki soha nem fürdött a szökőkútban úgy, hogy ne érdekelje, hogy a mellette levő CFR, Steaua, U, Dinamo, Craiova, Rapid vagy Poli szurkoló, hogy elég legyen neki azt tudni, hogy honfitársa.

Pályára lépett Románia csapata ma este és bár nem nyert, egy győzelemmel felérő döntetlent ért el, megmutatta, nem outsieder és kezdetnek ez nagyon fontos, mert sok volt a bizalmatlan ember, aki eleve vesztesnek kiáltotta ki őket ebben a halalcsoportban. Ami nekem, a szurkolónak a legnagyobb örömet okozta, az volt, hogy a stadion nagy része sárga színben tündökölt és az ellenfél már nem volt fölényben a lelátókon, sőt a "Hajrá Románia" zengett többször. Végre gazdaságilag is felfejlődött országunk oda, hogy akad arra is pénz, hogy a sportszerető emberek ott lehessenek és buzdíthassák csapatukat egy Európa bajnokságon. Jó érzés, lassan, lassan felzárkózunk. Számunkra kolozsvári szurkolók számára is már csak az a kérdés, melyik országba, melyik városba mehetünk az ősszel kiszállásra.

CSEFI