CSEFI gondolatai

Akik még nem ismernék CSEFI a csapat kabalája, a KVSC szüleménye, a galeri hivatalos megalakulásával egyszerre látott napvilágot és a 2007-2008-as téli szünet óta érezte szükségesnek, hogy ő is megszólaljon, elmondja véleményét, mert kezdett nyomasztóvá válni a román sajtó egyoldalúsága, igazságtalansága, a csapat, a klub iránti közgyűlölet, nem tűrhette szó nélkül.
CSEFI egy örök optimista, de ugyanakkor megpróbálja mindig tárgyilagosan és reálisan felmérni a helyzetet és megpróbál objektív maradni, elmondani jót is rosszat is.
Az itt elhangzott vélemények nem a KVSC 1907 Galeri hivatalos álláspontját képviselik.
Ti is írhattok neki, véleményt, ötleteket, kommentárokat a cefi@kvsc1907.ro email címre.
CSEFI minden meccs előtt látható a pálya szélén, buzdítja a szurkolókat.

CSEFI mondta:

TONY FOREVER!

Nyugodtan kijelenthetem, hogy az utóbbi 5 év legmegbecsültebb játékosa Tony. Azt hittem ezzel mindenki így van, de rá kellett ébredjek a keserű valóságra, hogy pénz beszél és kutya ugat és hogy a karaván is halad... Egy biztos a szurkolók szívükbe zárták és örökké emlékezni fognak rá, olyan becses helye van a szívünkben mint Adi Ancanak. Ő már egy örök szimbóluma lett a CFR-nek. 2007 év elején került a csapathoz és rövid időn belül kedvenc lett. Odaadása, küzdelme és hatalmas szíve tette azzá. Nem volt olyan labda, amiért ne harcot volna a végsőkig, az életét adta a pályán és ritkán jutott túl Tonyn valaki, mindenkit megállított annakidején. Legnagyobb örömünkre Tonynak, hátvédként egyszer sikerült betalálni a kapuba is.

Tony a pályán kívül is mindig úgy viselkedett, hogy folyamatosan felnézhettünk rá. Karitatív rendezvényeken vett részt, gyűjtéseket kezdeményezett és adományozott. A kisbácsi speciális iskola gyerekei számára egy elérhető sztár volt, aki sokszor volt vendég náluk.

Tony az a játékos aki nem szokott szimulálni, leesik és felpattan és tovább szalad. Ezért esett nagyon rosszul, mikor Bordeauxban a stadion fütyölte mikor a földön maradt, úgy értékelték szimulált. Nem érdemelte meg, pont szülőhazája közönségétől. S mikor az itthoni meccsen megtörtént, hogy nem pattant fel azonnal, hanem cserét kért, tudni lehetett, hogy nagy a baj.

Tonynak hihetetlen nagy szíve van, de ugyanakkor egy hihetetlen kemény harcos is. Sérülését követően összeszorított fogakkal küzdött a mielőbbi felépülésért. Nem tehetett róla, hogy a kiesett hónapok nyomott hagytak későbbi formáján, nem kapott már annyi esélyt sem a pályára lépésre mint azelőtt és nem is teljesített ugyanúgy. De ettől még továbbra is egyike volt a legkedveltebb CFR-es játékosoknak. A csapat jó hangulatára is ő vigyázott, viccelődött, hülyéskedett, amikor csak esélye volt rá, tartotta a lelket a csapatban. Tony nem ilyen befejezést érdemelt a CFR-től ! Ő mindig tisztelettel szólt a klubról és a szurkolókról, a szurkolók felé mindig nyitott volt, soha nem feledte el megköszönni a részvételünket, a bíztatást. Ő is ugyanúgy szeretett minket, mint mi őt. Isten veled Tony! Bárhova is kerülsz ezek után, itt hagytál nekünk egy darabot a szívedből és magaddal vittél egy darabkát a miénkből.

Végezetül, mivel pont ma van kedvencünk születésnapja, ezúton kívánunk neki egészséget és boldogságot szerettei körében. Isten éltessen Anthony da Silva! Feliz aniversário, Tony !